A dilettantizmus okozta fiaskó végez a másik beszély hősével, gróf Rengeteghy Ottóval. Ő az a bizonyos Egy ember, aki mindent tud. Katonai pályáján és a szerelemben eléri, amit akar. De egyszer „választóvizet” (salétromsavat) töltenek az italába, és ettől olyan helyzetekbe keveredik, amelyeket Jókai fergeteges humorral tud megírni. A spiritizmusról és a „cikográpról” szóló bekezdések Karinthyéval egybevethető komikus tehetségéről árulkodnak. Mulattatóak, számunkra — akaratlan célzásaik miatt — különösen aktuálisak a gyapottermesztés magyarországi csődjét meg a jak-tenyésztés nehézségeit ábrázoló, swifti gúnyra emlékeztető példák. Úgy tűnik föl, hogy Jókai akár Kemény Zsigmondnál, akár későbbi követőinél messzebbre jutott el a különféle „ködképek” fölismerésében és leleplezésében.
