Az iskolai erőszak

Dr. Figula Erika
AZ ISKOLAI ERŐSZAK
jellemzői és családi szocializációs háttértényezői
(2019)
ISBN 978–615–81077–3–0
ISBN 978–615–81077–4–7
(lektorok: Dr habil. Takács Ildikó és Prof. dr Kiss Enikő Csilla)
Jelen kötet a Nyíregyházi Egyetemen Dr habil. Figula Erika főiskolai tanár, pedagógiai szakpszichológus által vezetett iskolai erőszakot vizsgáló kutatócsoport hosszan tartó, folyamatos, éveken átívelő, tudatosan tervezett, szervezett, alkotó, tudományos munkája eredményének, egyik jelentős termékének tekinthető.


A szerző mindennapi élethelyzetekben, a köznapi és szakmai tapasztalataiban szerzett információi alapján arra a felismerésre jutott, hogy napi valóságként éljük, élhetjük meg az agresszió, az erőszak, a zaklatás, a durvaság növekedését, terjedését. Az erőszak iskolai jelenléte, egyre fokozottabb előfordulása miatt érdeklődése a tanulókra, mint az iskolai erőszak okozójára és elszenvedőjére irányult. Kezdettől úgy ítélte meg, hogy a jelenség felismerésén, tudomásul vételén túl a téma egy-egy részterületének mélyebb feltárásával, elemzésével célszerű foglalkozni.


A szerző által vezetett kutatócsoport az iskolai erőszak, zaklatás jelenségvilágát vizsgálja.
Iskolai erőszakon olyan viselkedést értünk, ahol az agresszív aktusnak nincs nyilvánvaló kiváltó oka (nem reaktív agresszió).
A 2006 óta dolgozó kutatócsoport elsőként kidolgozta Iskolai Erőszak Kérdőív -et.
Céljuk egy olyan mérőeszköz kidolgozása volt, amely segítséget nyújthat a szakembereknek az iskolai gyakorlatban előforduló erőszakos magatartás— és viselkedésminták különböző típusainak beazonosításában, valamint ezen típusokon belüli differenciálásban. Az Iskolai Erőszak Kérdőív az iskola mindennapi életében előforduló, a tanulók egymás közötti erőszak, zaklatás jelenségvilágát öt dimenzió mentén tárja fel. Ezek a dimenziók a következők: áldozat, támadó, csatlakozó beavatkozás, segítő beavatkozás, szemlélő
A kötetben a szerző az „Iskolai erőszak kérdőívet” is felhasználva a családi szocializációs háttértényezőket komplexitásukban igyekezte megragadni, vizsgálva a családi légkörnek, a szülői nevelői attitűdöknek, a szülői nevelési stílusnak, szülői nevelési céloknak és a szülői bánásmódnak az iskolai erőszak során előforduló magatartásmintákkal való kapcsolatát.


A kutatás eredménye alapján biztonsággal megfogalmazható, hogy a jelenség hatása, következménye túlmutat az intézményes nevelés keretein.
A témával kapcsolatos tudás, ismeret bővítése, az agresszió, az erőszak elleni céltudatos fellépés ösztönzése, segítése napi feladat lehet (és kell, hogy legyen) kiemelten a pedagógusok körében, az iskolában.